Na jó a cím félrevezető, de tényleg ez van leírva. A polgármester a facebookon mindenkit arra buzdít, hogy mondja el véleményét a tervezett felüljáróról, illetve a "vasúti átjárók ügyében" - ha jól értjük a tegnapi bejegyzést. Nálunk előképzettséget szerezhet, hogy ne álljon bele felkészületlenül a vitákba. Közszolgálat.

Sokat foglalkoztunk már a felüljáró és a vasúti átjáró kérdésével (innen az összes cikkünk elérhető). Külön büszkeséggel tölt el minket, hogy a paint-ben összebarmolt sematikus rajzunkat már az önkormányzati oldalon is hasznosították, illetve több helyen megosztották a facebookon is. Május 19-én egyébként közmeghallgatás is lesz a témában.

Megpróbáltunk belehelyezkedni az egyszerű városlakó helyébe, aki még sehol sem hallott az egészről és most értetlenül áll a kérdésfelvetés előtt.

Milyen felüljáró?

Fejlesztik a Budapest-Hatvan (sőt még azon is túli) vasútvonalat. A beruházás célja, hogy még több vonat, még gyorsabban tudjon áthaladni ezen az európai jelentőségű folyosón. A vonatok 5-6 percenként járnak majd Pécelen, ezért nehézkes lesz a szintbeli átkelés (gyakran lesz sorompó). Ezért valahogy meg kell oldani az átkelést.

OK, de miért pont felüljáró?

Aluljárót nem lehet, mert - az érvelés szerint - az adottságok (Rákos patak közelsége) ezt nem teszik, vagy csak nagyon költségesen teszik lehetővé. Szintbeli átjáró is maradhat, de ott majd sokkal többet kell várni, ami a város északi és déli része között rendszeresen közlekedő városlakók életét nehezíti meg.

Akkor ezentúl csak egy felüljárón lehet majd átjutni a város egyik részéről a másikra?

Ez hülyeség. A jelenlegi tervek szerint az Isaszeg felé eső szintbeli átjáró fel lesz újítva és marad, továbbá készül egy gyalogos átjáró (talán aluljáró) a vasútállomásnál (a jelenlegit kiváltva). A felüljáró a harmadik átkelési lehetőség lesz.

Az előbb az volt leírva, hogy aluljárót nem lehet, most akkor mégis?

Az autós aluljárónak a Rákos patakot is kereszteznie kéne, a vasútállomásnál nincs patak, ott egy gyalogos átkelő még kialakítható.

Ki fog dönteni, hogy mi legyen?

A döntés több lépcsős. Először a beruházó NIF Zrt. és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fog dönteni arról, hogy milyen projektjavaslatot nyújtanak be Brüsszelnek, hiszen ez egy pályázatos formában elnyerhető pénz. A legfontosabb korlátot nyilván a költségvetés jelenti, a beruházó szeretné minél olcsóbban megúszni. A projektről a végső döntést Brüsszelben hozzák. Jelen állás szerint a NIF Zrt terveket készíttet, amikből "választhat" a város. Vannak jelek arra vonatkozóan, hogy ha a város nem tud dönteni, akkor a beruházó dönt a város helyett.

Ha nem a város hozza meg a végső döntést, remélem egy vasunkba sem kerül.

A kivitelezési költségeket az unió fizeti egy külön forrásból (CEF). Részben magyar költségvetési pénz is kapcsolódik hozzá, de a városnak a kivitelezés semmibe sem kerül. A fenntartásért viszont fizetni kell. Vagyis ha egy liftes, mozgólépcsős, mozgójárdás felüljárót szeretne a város, és még a NIF is rábólint, akkor a villanyszámlákat később már a városnak kell fizetnie. Ugyanígy a takarítást, hóeltolást stb.

Miért van ekkora felhajtás ezzel a felüljáróval?

Az összes ellenérvet nem tudjuk összefoglalni (a népszavazást kezdeményezektől pedig még nem kaptunk válaszokat a kérdéseinkre - frissítve: itt kaptunk), de nagyjából az a probléma, hogy az északi oldal lakói nehezebben tudják megközelíteni a városközpontot a jövőben, hogy házakat kell majd lebontani, hogy lakott területek mellett alakulnak ki forgalmas csomópontok. Többen észrevételezték, hogy a felüljáró nem az M0-ás melletti lehajtóba köt bele, hanem a Pesti úton. Vagy, hogy a Hosszúrét gyalogosan nem lesz megközelíthető az északi oldalról, vagy csak kerülővel.

Nem értem. Miért nem megy olyan helyen a felüljáró ahol mindenkinek jó és semmit nem is kell bontani?

Ilyen útvonal nincs. A legfontosabb korlátok, amik meghatározzák a mozgásteret: Barátság kőolajvezetéket nem lehet csak úgy keresztezni, a Rákos patak szintén "útban van", egy M0-áshoz közelebb eső szakasz a XVII. kerület területét is érintené, a költségeket pedig minimalizálni szeretné a beruházó (és ahogy fönt írtuk, azt nem Pécel fizeti).

És mi ez a népszavazás?

A péceli KDNP indított egy népszavazási kezdeményezést. 1250 aláírást kell gyűjteni, hogy legyen népszavazás. A Helyi Választási Iroda már kiadott egy tájékoztatást arról, hogy valóban érkezett egy ilyen kérelem, de döntés még nincs róla. A kérdés így szól: "Egyetért-e azzal, hogy a jelenlegi két darab szintbeli vasúti átjáró működtetésén túl felüljáró épüljön, a Rákóczi út Pest felöli végétől az M0-ás körforgalomhoz csatlakoztatva?" Frissítve: első körben elutasították a kérdést.

OK, akkor szavazzunk és döntsön a nép.

Ez nem biztos, hogy ilyen egyszerű. Egyrészt a népszavazás költséges (a polgármester facebook bejegyzése szerint kb. 6 millió forintba kerülne), másrészt egy elhúzódó népszavazás eredményétől nem biztos, hogy függővé teszi Magyarország egy több milliárd forintnyi uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósulását. Magyarán, simán elképzelhető, hogy ha nem sikerül dönteni a felüljáróról, akkor - ahogy erre a beruházó már utalt - marad minden a régiben, azaz maradnak a szintbeli átjárók.

Nyilván csak blöffölnek, meg lehet győzni őket.

Ha így gondolja, akkor hajrá!

És most átadjuk a szót a polgármesternek, aki az alábbi kérdéssel fordult a facebook felhasználókhoz. A bejegyzést itt lehet elérni.